A kllembrlat lnyege, hogy a br megllaptja, hogy a killtott eb klleme mennyire kzelti meg a fajtastandard-et, teht az idelis megjelenst.
A br a kutykat mozgs kzben s ll helyzetben is szemgyre veszi. Elszr az egyes testtjakat rszletesen, egymstl fggetlenl vizsglja, utna pedig az sszhatst szemlli.
A brl, ellrl szemgyre veszi a kutya fejt, szemeit, orrhtt, a homlok domborulatt s szlessgt, a harapst, a fleit valamint a mells vgtagok llst.
Oldalrl brlja a kutya tpust, a testarnyossgt, a htvonal lefutst, a mellkas mlysgt, a vgtag szgellst s izmossgt, a flek tzst, a far alakulst s a faroktartst.
Htulrl a kutya ht s gykszlessgt, a vll ktst, a mellkas dongssgt, a far szlessgt, a htuls vgtagok llst vizsglja.
A legtbb figyelmet a fej brlatra fordtjk, hiszen a fajtajelleget leginkbb az fejezi ki. A fajtkra jellemz a testtmeggel megfelel arnyban ll fejforma.
A testalkat brlata legalbb annyira fontos, mint pldul a fej.
A j mozgsnak elfelttele a megfelel csontfelpts, az erteljes inak s a jl fejlett izmok. Jrs kzben a htnak s a htuls rsznek nyugalomban kell maradnia. A rossz gyk kutya jrsa bizonytalan. Ezek a hibk gets kzben mg inkbb megmutatkoznak, azonban vgtban kevsb venni ket szre. Idelis esetben, a kutya mozgsban nem frad el, mozgsa azonban erteljes. |
AJÁNLOM AZ OLDALT