Ahhoz, hogy kutynk hossz let s egszsges legyen, nemcsak kiegyenslyozott trendre, sok jtkra s testmozgsra van szksge, hanem j megelz egszsggyi elltsra is mr klykkortl. rdekldjnk kutyatulajdonos bartainktl, vagy hvjuk fel a helyi llatorvosi kamart vagy llatvd szvetsget, hogy ajnljanak egy j llatorvost. Az els ltogatskor az llatorvos alaposan megvizsglja a klykkutyt, hogy egszsges-e, megtervezi oltsainak beadsi sorrendjt, s esetleg megvizsglja a szklett, hogy vannak-e benne lskdk.
Oltsok. A klykkutyk szmos letveszlyes, de knnyen megelzhet fertz betegsgnek vannak kitve, mint pldul a szopornyica vagy a parvovrusos blgyullads. Az oltsokat kt vagy hrom alkalommal adjk be hrom-ngy hetes sznetekkel, a kutya 12-14 hetes korig. Az oltsokat azrt adjk be tbb alkalommal, mert a legtbb klykkutya ideiglenes antitesteket kap az anyjtl, ami gtolhatja sajt vdettsgnek kialaktsi kpessgt. A legtbb oltst venknt meg kell ismtelni. Ne vigyk a kiskutyt olyan helyekre, ahol beoltatlan kutykkal tallkozhat, amg meg nem kapta az sszes oltst. Attl fggen, hogy hol lakunk s minek van kitve a kutya, az orvos javasolhatja a leptospirzis (patknyok ltal terjesztett betegsg) kt formja, a veszettsg (Magyarorszgon ktelez ellene a vdolts- a szerk.), a fertz mgyullads s a coronavrus-fertzs elleni oltst, amely vrusos blbetegsg, s klykkutyknl slyos lehet. Elfordulhat, hogy az orvos egy orrba adhat oltst javasol, amely megelz bizonyos kennelekre jellemz khgsi fajtkat, amennyiben a kutya ms ebekkel tartzkodik egy helyen (pldul kutyakilltson vagy panziban.)
Brproblmk. Szerencsre a szrhulls kutyknl ltalban kezelhet. Okozhatjk parazitk (atkk), gombafertzsek, mint pldul tvar vagy hormonegyensly felbillense. A brpr, a pattansok s a prkk, amelyeket olykor rossz szag s viszkets is ksr, allergit jelezhetnek, vagy pyoderma nven ismert brfertzst. Az llatorvos valsznleg antibiotikumot s specilis gygyszeres frdket fog felrni. A kutya brn vagy alatta tapintott csom lehet ciszta, daganat vagy tlyog. A ciszta ltalban nem fj, s folyadkot tartalmazhat. A daganatok mrete s alakja vltoz. A szokatlan alak vagy szn daganat, amely gyorsan n, rkos lehet. A tlyog (lokalizlt fertzs) fjdalmas s magtl kifakad. Legjobb, ha az llatorvos megnzi a csomkat, melyeket tallunk. |