A macsk�k v�ltozatos arckifejez�sekkel, k�l�nf�le testtart�sokka vagy hangokkal kommunik�lnak egym�ssal. Ez legl�tv�nyosabban az agressz�v viselked�s k�zben figyelhet� meg. Bizonyos jelz�sekn�l m�g pupill�juk m�ret�t �s f�l�k helyzet�t is v�ltoztatj�k.

Harc. Hacsak lehets�ges, a macsk�k ker�lik a harcot. Olykor m�gis ad�dhat olyan helyzet, amikor ez az egyetlen m�dja annak, hogy meg�rizz�k jogaikat �s a macskahierarchi�ban elfoglalt hely�ket. Tettlegess�gre �ltal�ban k�t kand�r k�zt ker�l a sor, amikor egy t�zel� n�st�ny�rt k�zdenek meg egym�ssal. A harc �ltal�ban �jjel zajlik, amikor a kand�rok porty�z�suk sor�n hangosan h�vj�k a n�st�nyeket, akik hasonl� l�rm�val v�laszolnak. Az egym�ssal birk�z� macskak�lyk�k val�j�ban a feln�tt korban sz�ks�ges fog�sokat tanulj�k.

Testbesz�d. Amikor a macska szuny�k�l, mad�rra les vagy a ter�let�t paszt�zza, f�lei fel�llnak, el�remerednek, pupill�i �ltal�ban �sszesz�k�lnek. Az agressz�v macska ezzel szemben fesz�lten figyel �s t�mad� testhelyzetet vesz fel. Ennek megfelel�en mozgatja fark�t, f�l�t, pupill�i kit�gulnak, �s a vesz�lyt k�l�nf�le hangokkal is jelzi. A macska ellens�ges �rzelmeir�l �rulkodik, ha h�t�t beg�rb�ti, vagy ha v�zszintes h�ttal �ll, �s az is, ha tests�ly�t a mells� l�baira helyezi. Ha a kutya az ellenf�l, a macska pr�szk�l, f�j �s morog, mik�zben igyekszik felm�rni a helyzetet. Ha ellenfele habozik, t�mad�sba lend�l, m�g akkor is, ha a kutya nagyobb n�la. Ha a kutya nem h�tr�l, lehet, hogy a macska m�gis menek�l�s mellett d�nt. Az ijedt macska felborzolja a fark�t. A bozontos farok eg�szen f�gg�leges lesz, ha a kutya az ellenf�l. Legt�bbsz�r ide-oda csapkod vele, mintha t�mad�j�t k�sz�lne lekaszabolni a "fegyver�vel". Ha egy kis t�r�d�sre, odafigyel�sre v�gyik, f�leit j�t�kosan, incselkedve h�zogatja fel-le. Ha viszont m�rges vagy vesz�lyben �rzi mag�t, f�leit a vesz�ly nagys�g�t�l f�gg� m�rt�kben lelap�tja, �s oldalra hajtja. Mereven tartott f�leit �gy ford�tja, hogy h�tolda�luk az ellenf�l fel� n�zzen. N�h�ny macskamegfigyel� szerint a vesz�lyhelyzet nagys�ga lem�rhet� abb�l, hogy mennyire l�tszik a szemb�l a f�l h�toldala. Az ilyen f�lforgat�s oka azonban lehet egyszer�en az is, hogy a macska fesz�lten f�lel, hogy elker�lj�n egy h�tulr�l �rkez� t�mad�st, mik�zben figyelm�t teljes m�rt�kben az el�tte �ll� t�mad�ra �sszpontos�tja. Ha a macska d�h�s, izgatott vagy ijedt, pupill�i �szrevehet�en kit�gulnak. Teljesen kit�gulva majdnem akkor�nak l�tszanak, mint maga az �risz. Ha az �llat �ber vagy nyugtalan, pislog�sa s�r�s�dik. Ha egy m�sik macsk�val ker�l szembe, vagy ha �ldozat�t k�sz�l megt�madni, �gy t�nik, mintha egy�ltal�n nem pislogna. Tekintete merev, �s �that� lesz. Ha k�t macska huzamosabb ideig �gy �ll szemben egym�ssal, az egyik val�sz�n�leg hamarosan feladja a k�zdelmet, �s elhagyja a csatateret, de nem minden esetben.

Megad�s. Ha k�t macska szembeker�l egym�ssal, lehet, hogy az egyik megadja mag�t. A f�ldre kuporodik, �s f�leit annyira h�tralap�tja, hogy szemb�l alig l�tszanak. Pupill�ja t�g marad, de lehet, hogy elsomford�l, vagy a h�t�ra hengeredik. A macska a "beh�dol�ssal" elker�lheti, hogy a konfliktus heves harcba torkolljon, �s s�r�l�s n�lk�l elmenek�lhet.