A szelekt�v teny�szt�snek k�sz�nhet�en a f�lek m�rete, alakja �s elhelyezked�se fajt�nk�nt nagy elt�r�seket mutat. A kicsit�l a nagyig, a keskenyt�l a sz�les alap�ig, az alacsonyt�l a magasan t�z�ttig, a lekerek�tett v�g�t�l a hegyesig, szinte minden v�ltozat el�fordul.

F�lforma. Tal�n a sk�t l�g� f�l� macska f�lei a legk�l�n�sebbek. A teny�szt�k beavatkoz�sa r�v�n f�leikb�l szinte teljesen hi�nyzik a porc, ez�rt azok kicsik �s lekonyulnak. Az amerikai g�rbe f�l� macska f�lei ellenben h�trafel� hajlanak. A perzsamacska �s az egzotikus macska f�lei szint�n apr�k. Eg�szen a fej sz�l�n, egym�st�l t�vol helyezkednek el. A burma macska �s a brit macska k�zepes f�lei viszonylag t�vol �l�k. A cornish rex magas, szinte denev�rszer� f�lei egyenesek, egym�shoz k�zeliek. A devon rex f�lei sz�les alap�ak, messze �l�k, a fej sz�l�n, alacsonyan t�z�ttek. A szi�mi �s a keleti macska jellegzetes h�romsz�glet� f�lei a fej h�romsz�g form�j�t folytatva merednek felfel�.

Hall�s. A f�lkagyl�jukat ir�ny�t� finom izommozg�sok seg�ts�g�vel a macsk�k b�rmilyen ir�nyb�l �rkez�, eg�szen apr� z�rejeket is pontosan k�pesek lokaliz�lni. A hangokat a parabolaantenn�hoz hasonl�an m�k�d� f�leket forgatva fogj�k be, �gy k�nnyebben r�tal�lnak az apr� �llatokra is. A fiatal macsk�k hall�sa kiv�l�, m�g az ultrahang tartom�nyba es� hangokat is �rz�kelik, �t�ves koruk k�r�l azonban hall�suk romlani kezd.

A f�l jelz�sei. Kis t�vols�gokon bel�l a macsk�k arckifejez�sekkel kommunik�lnak. A f�lek els�dleges funkci�ja a hangok felfog�sa, �m �zenni is tudnak vel�k. Ha k�t macska tal�lkozik, f�leiket megfelel� helyzetbe ford�tva egy�rtelm� jelz�seket adnak egym�snak. A f�lek el�sz�r egyenesen el�re merednek, jelezve a macska �bers�g�t. Ha vesz�lyt �rez, f�leit azzal ar�nyos m�rt�kben oldalra hajtja. ha pedig megr�m�l, f�leit teljesen lelap�tja.