Mieltt gy dntnk, hogy felelssget vllalunk egy kutya letrt, bizonyosodjunk meg arrl, hogy az egsz csald hanjland-e gondjt viselni. A tpllkozs, a jtk, a testmozgs, az pols s a nevels a kutynak mind-mind alapvet ignye, s ezek legtbbje id- s kltsgignyes.
Melyik fajtt vlasszuk? Br minden egyes kutya egynisg, az egyes fajtknak jellegzetes kls s bels tulajdonsgaik vannak. Amennyire csak lehet, tjkozdjunk a klnbz kutyafajtk tulajdonsgairl, s ennek alapjn szktsk le azokat a fajtknak a krt, amelyek krl vlasztunk. Ne feledjk, hogy a hasonl genetikai llomny kutyk tenysztse betegsgek - pldul cspizleti diszplzia - kialakulshoz vezethet, vagy viselkedsi zavarokat - pldul agresszivitst - okozhat. Ha keverket vesznk magunkhoz, sokszor elkerlhetjk az rkletes betegsgeket.
Nyladz kutyafajtk
Minden kutya nyladzik, amikor telszagot rez. Ha azt nzzk, melyik kutyafajta keni szt leginkbb a nylt a legrosszabb helyeken, akkor a bernthegyire, az jfundlandira s a basset houndra kell gondolnunk, mert ajkuk nem tartja vissza a nylat.
Tr s id
Ne vlasszunk nagy mozgsigny kutyt, ha nincs idnk, hogy gondoskodjunk szmra a megfelel testmozgsrl. Ha a kutya unatkozik, sokszor bomolni kezd, ezrt aki laksban l, legjobb, ha kevsb aktv kutyafajtt vlaszt. Az lebek akr az elszobban is eleget mozoghatnak.
A szr hosszsga
Gondoljuk t, milyen polst ignyel a kutya. A csau-csaunak s a keeshondnak (holland spicc) gynyr sr szre van, polsa azonban meglehetsen sok idt s erfesztst ignyel. A labradoroknak s a dalmt ebeknek kevesebb polsra van szksgk, viszont ltalban egsz vben hullik a szrk. Azokat a fajtkat, amelyek nem vedlenek, mint pldul az uszkrok s a bichon frise-ek, rendszeresen nyrni kell.
Kan vagy szuka
A kan kutyk ltalban hajlamosabbak a verekedsre, s tbb magattartsi zavar jellemezheti ket, mint a szukkat, ezrt lehet, hogy jobb, ha a gyermekes csaldok elszr szukt vlasztanak. Trsnak s hzrznek mindkt egyformn megfelel.
A kltsgek mrlegelse
Mieltt a vgs dntst meghozzuk, gondoljuk t, mennyibe fog kerlni a kutya tpllka, prza, jtkai, llatorvosi elltsa, s nem utols sorban a sztrgott hztartsi cikkek ptlsa. |