A macskk csaldfja krlbell 35 milli vre vezethet vissza. Az ez id alatt megjelent szmos faj mindegyike rendelkezik valamilyen "macskaszer" vonssal. Mind nagyszer ragadozk. Ma a hzimacskval egytt sszesen 36 macskafajt ismernk. A hsev llatok kzl taln a macska tudott a legtkletesebben alkalmazkodni a zskmnyszerz letmdhoz.
sk
A tudsok szerint csak nhny kisebb llatfaj lhette tl a dinoszauruszokat is kipusztt, 66 milli vvel ezeltt bekvetkezett termszeti katasztrft. Ezek apr, nagyrszt rovarokkal tpllkoz llatok lehettek. Ezekbl fejldtt ki az n. miacid csoport, amely ksbb kt ragadoz alcsoportra vlt szt: az jvilgi gra (medvk, kutyk, fkk, mosmedvk, oroszlnfkk, menytek) s az vilgi gra (macskk, mangusztk, hink, cibetmacskk). Az egyik ilyen miacid leszrmazott, a Proailurus 35 milli vvel ezeltt lt. Minden olyan tulajdonsggal rendelkezett, amelyek a macskt ma is nagyszer ragadozv teszik: hajlkony, frge test; rugalmas vgtagok, les karmok s szemfogak, valamint kivl trbeli lts. Egy msik faj, a 10-15 milli vvel ezeltt Eurzsiban lt Pseudailurus a ma ismert ocelothoz volt hasonl. Ebbl az si fajbl fejldtek ki a klnbz macskafajok. |